A méhek napját az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, vagyis az OMME kezdeményezésére, 1994. április 30-a óta ezen a napon ünnepeljük Magyarországon. A méheknek a mézen kívül rengeteg mindent köszönhetünk, mégsem vigyázunk rájuk eléggé.

Mi sem jelzi jobban a méhek jelentőségét, hogy a méheknek világnapja is van, melyet 2018. óta minden évben május 20-án tartanak, az Egyesült Nemzetek Szervezetének döntése értelmében. A világnap javaslata Szlovéniából érkezett, ahol a méhészkedés nagy hagyományokra tekint vissza, hiszen minden 200. szlovén ember foglalkozik méhészettel, amely a legmagasabb arány az egész világon. A világnap azért esik május 20-ára, mert ezen a napon született az európai méhészet kiemelkedő alakja, a szlovén származású Anton Jansa.

A méhek életbevágóan fontosak számunkra, hiszen a legújabb elemzések szerint az emberiség élelmiszer termelésének mintegy harmada függ a rovarok beporzó tevékenységétől. Tehát a kertjeink legkedvesebb és leghasznosabb rovarvendégei a méhek. Habár az éghajlati és környezeti viszonyaink nagyon is alkalmasak a méhészkedésre, sajnos még mindig nagyon kevés mézet fogyasztunk. Egy lakosra évente 30-35 dkg méz, vagyis naponta 1 gramm jut.

Így óvd a méheket!

1. Virágzás idején, ha tehetjük, ne permetezzünk a gyümölcsösben.

2. Amikor permetezni szeretnénk, azt jelentsük be, hogy a méhészek tudjanak róla, és ne engedjék ki arra az időszakra a méheket.

3. Kéthetente nyírjuk csak le a füvet, hiszen így sokkal több a gyepben a virág, amelyeket a méhek meg tudnak látogatni.

4. A méhek minden virágot kedvelnek, de ha a számukra legkedvesebbeket megtalálják a kertünkben, akkor egészen biztosan gyakoribb vendégek lesznek nálunk. Kedvenceik közé tartozik a levendula, a sáfrány, a kasvirág, a szellőrózsa, a tátika, a napraforgó, a gyűszűvirág, a lilaakác, az orgona és a mézontófű.

5. Gondoskodjunk az itatásukról is. Ehhez egy lapos, nem meredek tálat tegyünk ki nekik, amelyben rendszeresen cseréljük a vizet. Mélyet nem szabad, mert abba bele tudnak fulladni.

6. Telepítsünk a kertbe méhhoteleket. Ehhez elég egy fadarab, amelybe lyukakat fúrunk. Így itt tudnak fejlődni a lárváik, és ők maguk is meg tudnak benne pihenni. Különböző méretű lyukakat fúrjunk a fába, haránt irányba, hogy az esővíz ne juthasson be. A felület sima legyen, hogy ne sérüljenek meg a rovarok. Meleg és védett helyen helyezzük el a kertben.

Leletek bizonyítják, hogy már az ősember is fogyasztott mézet, ám gyógyító hatását valószínűleg csak jóval később fedezték fel. A mai tudásunk szerint a méz közel 70-féle gyógyhatással bír. A méz az egyik legrégebbi természetes gyógyhatású finomság. A vele történő gyógyítás elnevezése az apiterápia.

A méz rengeteg vitamint és a szervezetünk számára hasznos és nélkülözhetetlen anyagot tartalmaz. Megtalálható benne a vas, a kalcium, a mangán, a foszfor, a réz, a magnézium, a kálium, a nátrium és a cink. A vitaminok közül kisebb mennyiségben a B1-, B2-, B3-, B5-, B6- és C-vitamin. Minél sötétebb színű a méz, annál több ásványi elem van benne. Antiszeptikus, vagyis baktériumölő hatását már a háborúkban is kihasználták, mert mézzel fertőtlenítették a sebeket, de kiváló köptetőként is.

forrás: Agroinform