Aki Mer, az Nyer! – a lengő magyar nemzeti színű zászlón volt olvasható a felirat – később a színdarabban is elhangzó mondat – azon a tortán, melyet Neukum Krisztián polgármester adott át március 13-án este a Vértessomló Színjátszó Kör két vezetőjének, Cseh Korinnának és Menoni Kírának a nemzeti ünnepre készített és előadott darab köszöneteként.

1848 tavaszán fiatalok, költők, diákok és egyszerű emberek álltak ki azért, hogy kimondják: szabadságot szeretnének. Nem volt mögöttük hadsereg, nem volt mögöttük hatalom – csak hit, bátorság és egy nagyon erős vágy arra, hogy egy szabadabb országban éljenek.

És valljuk be: ha belegondolunk, a történelem egyik legismertebb forradalma tulajdonképpen egy maroknyi lelkes fiatal ötletével indult. Ma ezt talán úgy mondanánk: egy igazán jól sikerült „ifjúsági projekt” volt. De ami viccesnek hangzik, annak nagyon komoly jelentősége van. Azok az emberek akkor nemcsak magukért álltak ki, hanem a jövőért is – értünk is. Ma, több mint másfél évszázaddal később, mi már békében és szabadságban emlékezhetünk rájuk. Egy kis közösségben, egy faluban, ahol talán még jobban érezzük, mennyire fontos az összetartozás. Ez az este ezért különleges: mert nemcsak felidézzük a múltat, hanem együtt is vagyunk. Együtt emlékezünk, együtt tisztelgünk, és együtt gondolunk azokra, akiknek köszönhetően ma itt lehetünk – fogalmazott Cseh Korinna a „Poros úton” című színdarab előtt, amely Petőfi Sándor életének és a forradalom előzményeinek egy különleges, dramatikus feldolgozását mutatta be.

A történet egy vándorszínész-társulat világával indul, ahol a fiatal Petrovics Sándor – a későbbi Petőfi – csatlakozik a társulathoz, és a művészet, a költészet és az utazás élményei formálják gondolkodását. A történet során a nézők bepillanthattak Petőfi magánéletébe is: megjelent a költő és Szendrey Júlia kapcsolata, valamint az őket körülvevő baráti és társasági világ. A jelenetek bemutatták a kor hangulatát, az egyre erősödő politikai feszültséget, valamint azt az izgalommal teli várakozást, amely a forradalom kitörése előtti időszakot jellemezte.

A folytatásban a korabeli politikai és társadalmi feszültségek kerültek előtérbe. A szereplők – köztük Petőfi, Jókai Mór, Deák Ferenc, Batthyány Lajos és Eötvös József – beszélgetései érzékletesen mutatták be a forradalom előtti időszak hangulatát és az egyre erősödő változás iránti vágyat. A jelenetek felidézték a bécsi forradalom eseményeit, valamint azt a légkört, amely végül a pesti forradalom kitöréséhez vezetett. Majd következett a nyomda elfoglalása, a Nemzeti dal és a követelések kinyomtatása, a lelkes tömeg fellépése a szabadságért.

Az előadás végén a szereplők arra emlékeztették a közönséget, hogy a szabadság nemcsak történelmi esemény, hanem felelősség is, amelyet minden nemzedéknek újra és újra meg kell értenie és őriznie.

A darabban színpadra lépett Pfiszterer Áron, Menoni Nimród, Pfiszterer Bogi, Hegedűs-Harasta Enikő, Hegedűs-Harasta Gábor, Hetzl Eszter, Hetzl Balázs, Nagy Hella, Kun Balázs, Szvath Gergely, Recsenyédi Zita, Huber Panna, Fábián Virág, Wohl Péter, Wohl Sára, Wohl Gréta, Tassi Zalán, Krüpl Franciska, Könyves Janka, Édelkraut Dávid, Monos Viktor, valamint Cseh Korinna és Menoni Kíra, a szövegkönyv írói és a darab rendezői, a színjátszó kör vezetői.