Már jelezhetik a cégek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé, ha 2022-től már nem kívánnak kisvállalati adóalanyok (kiva) lenni – a jogvesztő határidő december 20., aki ezt elmulasztja, legközelebb csak 2023-ra választhatja például a társasági adóalanyiságot. A kiva hatálya alól automatikusan is ki lehet kerülni, például amennyiben a létszám meghaladja a 100 főt vagy a bevétel a 6 milliárd forintot.

A kiva választhatóságának legfontosabb kritériuma, hogy a megelőző adóévben a vállalkozás átlagos statisztikai állományi létszáma nem haladhatja meg az 50 főt, a belépési értékhatár pedig a 3 milliárd forintot. A január 1-től egy százalékponttal csökkenő, 10 százalékos kiva kiváltja a 9 százalékos társasági adót és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót – az adónem által korábban szintén kiváltott 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás megszűnik, ennek megfizetésére a jövőben sem a kisvállalati adózók, sem más vállalkozások nem kötelezettek.

A kiva előnye, hogy a vállalkozás vagyonának növelésére (így beruházásokra és készletek vásárlására) fordított eredmény, a cégbe visszaforgatott nyereség nem növeli az adóalapot, így kedvez a gyorsan növekvő vállalkozásoknak, és koncepcionálisan is egyszerűbb a társasági adónál.

Emellett a szociális hozzájárulási adót érintő foglalkoztatással összefüggő kedvezmények többsége a kivá-ban is igénybe vehető, ám a közfoglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmények nem.

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára korábban azt mondta, 68 ezer cég kivázik, ők jövőre az egy százalékpontos adócsökkentéssel összességében 10 milliárd forintot spórolhatnak, és ez az összeg várhatóan még nő, mert többen választhatják majd a kivát, hiszen több tízezer olyan vállalkozás van, amely jobban járna ezzel az adózási formával.

forrás: vg.hu