Szívdobbantó, méltó megemlékezés

2018. March 15., Thursday 17:33

Nem tudni, hányszor zúgott fel a vastaps a vértessomlói Művelődési Házban szerda este, az azonban biztos, hogy az intézményben már ülőhely sem jutott valamennyi ünneplőnek, s hogy a műsor után többen a könnyeikkel küszködtek, egy idős hölgy pedig megjegyezte: ilyen csodálatos megemlékezést csak ilyen kicsi faluban lehet létrehozni...

Az 1848-as forradalom és hősei előtt tisztelgő műsorra ezúttal is Kossuth nótákat énekelve érkeztek a felvonulás megemlékező résztvevői a Művelődési Házba, előtte azonban a világháború hősei emlékére állíttatott emlékműnél is fejet hajtottak.

A Művelődési Házban Berky Zsuzsa köszöntötte a jelenlévőket, történelmünk legszebb és legkiemelkedőbb fejezeteként jellemezve a 170 évvel ezelőtti eseményeket. A forradalom minden évben újraéled bennünk. De gondoljunk csak bele, milyen nagy bátorság, elszántság, hazaszeretet tombolhatott azoknak a fiataloknak a lelkében, akik egy nagyhatalmú és erős politikai rendszer ellen képesek voltak fellázadni. „Az élet célja a küzdés maga.” Ezért március idusa jelképezi számunkra az a reményt, hogy minden zsarnokság megroppantható – fogalmazott „A nemzet napszámosai” című darab előtt.

Berky Béláné rendezésében a Művelődési Ház színjátszó csoportja emlékműsorában az 1848. március 15-ét követő napok elevenedtek fel, amikor a bátor és elszánt fiatalok igennel válaszoltak Kossuth Lajos toborzó, hívó szavára, érezve magukban, a karjukban és szívükben annyi erőt, hogy harcolni és meghalni is készek a hazáért... Amikor a fiú a szomszédokra bízza idős, beteg szülei gondviselését, mert nincs maradása, s mert a becsület és hazaszeretet nagyobb úr mindennél... S amikor a tiszteletes is aláírja a lajstromot, mert ott a helye, ahol ágyú és puskagolyó süvít, kard forog, hiszen a sebesült, haldokló katonáknak ő nyújthat lelki támaszt, vigaszt...

Az első vastaps akkor zúgott fel, amikor Hetzl Eszter előadásában hangzott el a Bánk bán című opera leghíresebb áriája, a „Hazám, hazám”, majd a nemzet táncát, a Palotást követően, a közös záróének, a „Szabadság, szerelem” után, később, amikor a fiatalok közé lépett Berky Béláné, végül pedig minden egyes segítő, felkészítő nevének elhangzásakor. A szívvel-lélekkel összeállított és előadott darab ugyanis rengeteg önzetlen és szeretetből fakadó segítséggel jött létre, talán attól is vált csodálatosan méltóságteljessé, hogy számos vértessomlói szív dobbant érte, benne...

Az ünnepi esemény képeit a Fotótárban tekintheti meg!