Az ünnepek ünnepe, a keresztény húsvét mozgóünnep, kiszámítását az egyházi, a naptári és a csillagászati adatok együtt határozzák meg. Húsvét a tavaszi napéjegyenlőség utáni eső első holdtöltét követő vasárnap van. Így húsvétnak minden évben március 22-e és április 25-e között kell lennie.
A tavaszi napéjegyenlőség idén március 20-ra esett, az ezt követő első holdtölte március 25-én volt, az ezt követő első vasárnap pedig, ami húsvét első napja, március 31., míg húsvéthétfő április 1.
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.
Húsvét vasárnapja és hétfő munkaszüneti nap, 2017 óta pedig nagypéntek is ünnep, így ezeken a napokon zárva tartanak az üzletek. Hogyan alakul az ünnep?
Nagypéntek: 2024. március 29.
Nagyszombat: 2024. március 30.
Húsvét vasárnap: 2024. március 31.
Húsvét hétfő: 2024. április 1.
A négynapos hosszú hétvégén a szombati napon tudunk vásárolni, ez a nap ugyanis hivatalosan nem munkaszüneti nap. A boltok általában a rendes szombati nyitvatartási rend szerint lesznek nyitva.
Az üzletek nyitva tartása:
Nagypéntek munkaszüneti nap, amikor a legtöbb bolt zárva tart,
Nagyszombaton a szokásos szombati munkarend szerint tartanak nyitva a boltok,
Húsvétvasárnap munkaszüneti nap, a boltok zárva tartanak,
Húsvéthétfő is munkaszüneti nap, így a boltok ezen a napon is zárva tartanak.