A fűtési költségek csökkentése érdekében több esetben előfordul, hogy az otthoni fűtőberendezéseikben – a kandallóban, a cserépkályhában, a vegyes tüzelésű kazánban és a szenes kályhában – égetik el a háztartásban felgyülemlett hulladékokat. A hulladékkal vagy nedves fával való tüzelés a megspórolt fűtési költségekkel szemben sokkal nagyobb kárt tud okozni.
A tűzre dobott háztartási hulladékok elégetése során mérgező anyagok szabadulhatnak fel, illetve olyan kémiai reakciók indulhatnak be, amelyek új, mérgező vegyületeket hozhatnak létre. Ezek pedig a levegőbe kerülve a környező talajba, a növényzetbe és az élővizekbe is beépülhetnek. Szilárd- és olaj tüzelőanyagok használata során korom- és kátránylerakódás képződik a kéményekben, a nem megfelelő tüzelőanyag használata pedig megnöveli a lerakódás mértékét, így az égéstermék-elvezető belső keresztmetszete leszűkül.
A kémény leszűkült keresztmetszete több veszélyt is hordoz magában: a tüzelőberendezés nem kap elég levegő-utánpótlást a működéséhez, ezért szívóhatás alakul ki a kéményben és az égéstermék a tüzelőberendezésen keresztül visszaáramlik a lakótérbe, füst, - illetve szén-monoxid mérgezést okozva ezzel. A kéményben lévő nagymértékű korom és kátránylerakódás intenzív fűtés esetén a nagy külső- és belső hőmérséklet különbség hatására belobbanhat, kéménytüzet okozva ezzel.
A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság felhívja a figyelmet, hogy szilárdtüzelésű fűtőberendezésben kizárólag papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen, száraz fahulladék égethető el. A tüzelőberendezések használatát kormányrendelet szabályozza, az abban leírtak megsértőivel szemben a környezetvédelmi hatóság eljárást indíthat és bírságot szabhat ki.